Az óra története

Oldalamon olvashattok az időmérés feltalálásáról, az időmérő eszközök fejlődéséről és sok érdekességről ezzel kapcsolatban.

Friss topikok

  • a100penz: Jó kis oldal. Nekem is van blogom ami régi dolgokkal foglalkozik, csak épp történelem és legendá... (2010.05.01. 20:30) Az időmérés célja

Ajánlott oldalak

2011.01.10. 00:02 hondani

Szökőmásodperc

A szökőmásodperc egy egymásodperces időtartamú ugrás, aminek segítségével a rádió- és tévéállomások által terjesztett időt összhangba hozzák az átlagos csillagidővel. Ennek következménye a naptárral való összhang, amit csillagászati alapokon állapítanak meg. Az eddigi szökőmásodpercek beiktatását az alábbi táblázat adja meg. Az időpontok UTC szerint értendők.

Az eddig beiktatott szökőmásodpercek [szerkesztés]

év június 30.
23:59:60
december 31.
23:59:60
1972 +1 sec +1 sec
1973   +1 sec
1974   +1 sec
1975   +1 sec
1976   +1 sec
1977   +1 sec
1978   +1 sec
1979   +1 sec
1980    
1981 +1 sec  
1982 +1 sec  
1983 +1 sec  
1984    
1985 +1 sec  
1986    
1987   +1 sec
1988    
1989   +1 sec
1990   +1 sec
1991    
1992 +1 sec  
1993 +1 sec  
1994 +1 sec  
1995   +1 sec
1996    
1997 +1 sec  
1998   +1 sec
1999    
2000    
2001    
2002    
2003    
2004    
2005   +1 sec
2006    
2007    
2008   +1 sec

A polgári életben használt idő, az egyezményes koordinált világidő (röviden UTC), mintegy 200, igen pontos atomóra összevetett, kiátlagolt óráján alapszik. A Föld forgásán alapuló idő azonban ettől kis mértékben eltér, ezért vezették be a szökőmásodperc fogalmát. A változás mértékét az eddigi adatok alapján egy parabola adja meg, melynek közelítő képlete 31 sec/évszázad2 .

Noha a szökőmásodpercet „hozzáadjuk” a pillanatnyi időhöz, a hatása olyan, mintha az órát 1 másodpercre megállítanánk, hiszen ekkor a beiktatott 60. másodperc telik el, a következő másodperc számolása csak 1 másodperc múlva kezdődik.

Magyarázat [szerkesztés]

Az ábra a DUT1 különbséget mutatja az UT1 és az UTC között. A függőleges vonalak jelentik a szökőmásodperceket.

A Föld forgási sebessége lassan csökken az árapályerők hatására, így egy átlagos szoláris nap hossza lassan növekszik. Az SI másodperc hosszát az átlagos szoláris nap hosszához viszonyította Simon Newcomb, és ezt az 1750 és 1892 közötti megfigyelésekre alapozva állapította meg. Ennek következtében az SI másodperc pontosan az átlagos szoláris nap hosszának 1/86400-ad része volt 1820 körül. A korábbi századokban egy nap hossza kevesebb volt, mint 86400 SI másodperc, a huszadik század végére pedig elérte a 86400.002 másodperc értéket, vagyis a változás jelenleg nagyságrendileg +1 másodperc / év. Ezért az UT most „lassabb”, mint a TAI.

Megjegyezzük, hogy a Föld forgási sebességét számos egyéb tényező befolyásolja, melyek pontos működéséről keveset tudunk. Ilyen például a kőzetlemezek mozgása, illetve a Föld belsejében lezajló folyamatok. A Föld forgása ezek miatt a tényezők miatt nehezen számolható ki előre, ezért az eltérést az elméleti értéktől mindig utólag állapítják meg.

Nem szabad összekeverni az átlagos szoláris nap hossza és az SI másodperc közötti különbséget a szökőmásodperccel. Ez ahhoz a hibás következtetéshez vezet, hogy a Föld forgása teljesen megállna néhány tízezer év múlva. A hibás következtetés abból fakad, hogy összekeverik a változás sebességét (napi 2 ezredmásodperc) és a megtett távolságot (ez időben kifejezve 80 másodperc).A szökőmásodperceket nem az aktuális és az átlagos nap közötti különbség indokolja, hanem a felhalmozódott különbség.

Szemléltetésként tegyük fel, hogy elkezdjük számoltatni a másodperceket egy atomórával 1970-01-01T00:00:00 UTC-től kezdve (ezt Unix-időnek is nevezik). Aznap éjfélkor, UTC szerint, az óra nulla másodpercet mutat. Miután a Föld megtesz egy teljes tengely körüli fordulatot a Naphoz viszonyítva, a számláló megközelítőleg 86400.002 másodpercet fog mutatni. A számláló kijelzése alapján azt mondhatjuk, hogy a dátum 1970-01-02T00:00:00 UT1. 500 hasonló fordulat után a számláló 43 200 001 másodpercet mutat. Mivel 86400 s × 500 = 43 200 000 s, ezért azt gondolhatjuk, hogy az aktuális dátum 1971-05-16T00:00:01 UTC, holott valójában csak 1971-05-16T00:00:00 UT1. Ha 1970. december 31-én hozzáadunk 1 másodpercet a számlálóhoz, akkor a számláló tartalma 43 200 000 s, ami a helyes 1971-05-16T00:00:00 UT1 dátumnak felel meg. Érdemes megjegyezni, hogy a szokásos pozitív szökőmásodperc beiktatása azt jelenti, mintha az óra 1 másodpercre megállna.

A DUT1 grafikonon a függőleges vonalak közötti lejtős rész mutatja a névleges 86400 s-hez viszonyított eltérést. Látható, hogy a 2000-es év környékén a ferde szakasz kevésbé meredek, a Föld átmeneti felgyorsulása miatt.

A szökőmásodperc bejelentése [szerkesztés]

A szökőmásodperc bejelentése hónapokkal a lehetséges beiktatási dátum előtt történik, többnyire akkor, amikor az UTC és az UT1 közötti különbség meghaladja a 0,7 másodpercet. Az UTC és az UT1 közötti különbség előírás szerint mindig kisebb kell legyen 0,9 másodpercnél. A pozitív szökőmásodperc ideje 23:59:59 UTC után történik, ez után 23:59:60 következik, majd folytatódik a szokásos, következő napi 00:00:00-val. Negatív szökőmásodperc is lehetséges (ha a Föld forgása gyorsulna), ekkor 23:59:58 után 00:00:00 következik, és nincs 59. másodperc.

A szökőmásodperc beiktatásának rögzített dátuma van: június 30., december 31., továbbá március 31. vagy szeptember 30. is lehetséges, de e két utóbbi napot eddig az (IERS) nem tartotta szükségesnek. A bejelentés hat havonta megtörténik, függetlenül attól, hogy szükséges-e szökőmásodperc beiktatása, vagy sem. Utóbbi esetben ezt a tényt közlik.

A Föld forgásának egyenetlenségei miatt nem tudjuk előre megmondani, mikor lesz szükség szökőmásodperc beiktatására. 1972 és 2005 között 23 esetben volt szökőmásodpercre szükség. 1999 és 2005 között viszont egyáltalán nem volt szökőmásodperc; eddig ez volt a leghosszabb ilyen időszak.

Szökőmásodpercet nem használnak a GPS rendszerben, itt az idő folyamatosan, megszakítás nélkül telik. Az eltérést a polgári életben használt UTC időhöz képest a GPS műholdak által sugárzott adatcsomag tartalmazza, a GPS készülékek ezt automatikusan felhasználják. Az UTC és a GPS-idő közötti különbséget szintén nyilvánosságra hozzák.

Javaslatok az UTC újbóli meghatározására, illetve elhagyására [szerkesztés]

2005. július 5-én az IERS Earth Orientation Center csoportjának vezetője egy értesítést küldött az IERS "C" és "D" közlöny előfizetői számára, melyben hozzászólásokat kérelmeztek azzal az amerikai javaslattal kapcsolatban, melyet az ITU-R Study Group 7 WP7-A felé nyújtottak be (az ITU-R a felelős az UTC meghatározásáért). A javaslat a szökőmásodperc 2008 előtti elhagyását indítványozta.

A Wall Street Journal megjegyezte, hogy egy kormányhivatalnok szerint 2005 júliusában a javaslat " az ITU belső ügyeihez tartozik". Döntés ezzel kapcsolatban 2005 decemberére volt várható, de azt akkor elhalasztották. [1]

A javaslat szerint a szökőmásodperc helyett "szökőóra" lenne, ami jó néhány ITU-R tagország törvényes igénye szerint összhangba hozná a polgári időt a csillagászatilag megállapított idővel.

A javaslatnak számos ellenzője akad.

Dr. P.Kenneth Seidelmann (korábban dolgozott az "US Naval Observatory"-nál, az "USWP7A" munkacsoport tagja), az "Explanatory Supplement to the Astronomical Almanac" szerkesztője levelet írt, melyben hiányolja a nyilvánosan hozzáférhető információkat a javaslat tartalmára, illetve annak következményeire vonatkozóan. Seidelmann levele

Steve Allen (University of California, Santa Cruz) idézi a csillagászokra gyakorolt óriási hatást egy "Science News" interjúban. Allen egy olyan webhellyel rendelkezik, mely teljesen a szökőmásodperc témájának van szentelve: Steve Allen webhelye Itt az amerikai javaslatra is vannak hivatkozások és az ellenzők is szót kapnak. a javaslat ismertetése

A javaslattal szemben felhozott néhány érv:

  • Az UTC megváltoztatásának indokai nem ismertek.
  • Nem történt komoly elemzés, amely a változtatás (vagy a változatlanul hagyás) költségeit kimutatná.
  • Az UTC jelentése a meglévő műszaki és jogi dokumentumokban és számítógépes programokban félreérthetővé válna. Minden hivatkozást felül kellene vizsgálni abból a szempontból, hogy az UTC az eredeti szándék szerint "átlagos csillagnap"-ra, "atomidő"-re, vagy a jelenleg használt "polgári idő"-re vonatkozik-e.
  • Minden eddigi jelentés az UTC megváltoztatására vonatkozóan arra a következtetésre jutott, hogy nem szükséges a változtatás.
  • Az UTC jelenlegi formájában még 1200 évig használható marad, az új javaslat azonban már 600 év múlva változásra szorul, tehát nem mondható korszerűbbnek.
  • Már létezik két másik időskála, amelyekben nincsen szökőmásodperc: "International Atomic Time" (TAI), és a GPS idő. A GPS idő viszonylag olcsó vevőkészülék révén bárkinek rendelkezésére áll.
  • A napórák által mutatott "helyi idő"-nek nem lenne meghatározható kapcsolata a polgári idővel, holott az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Törvénye szerint a törvényes időnek az "átlagos csillagászati nap"-on kell alapulnia.
  • A CGPM (="súlyok és mértékegységek általános kongresszusa", mely az SI mértékegység-rendszer mögött áll) ajánlása szerint az UTC használatát arra alapozták, hogy ésszerűen közel marad az "átlagos csillagászati nap" által megállapított időhöz.
  • Amikor a támogatók 2003-ban egy nemzetközi eszmecserére összegyűltek, akkor megállapították, hogy az UTC-t nem szabad megváltoztatni, mert az zavart okozna a jelentésében, és hogy egy új időskálát kell javasolniuk, amely a céljaiknak jobban megfelel. Rögzítették azt is, hogy a "szökőóra" fogalma nem elfogadható. Az új időskála esetleges bevezetésének legkorábbi dátuma 2022.
  • A javaslat megvitatásának folyamata évekig többnyire zárt ajtók mögött zajlott. Fontos ITU dokumentumok és a találkozók jegyzőkönyvei nyilvánosan nem hozzáférhetők.

A támogatók oldalán is van néhány érv:

  • A jelen helyzetben nem lehetséges számítási módszerekkel megállapítani az eltelt időt két UTC időpont között, ehhez kézzel megadott táblázatra van szükség, amely azt tartalmazza, hogy mikor voltak szökőmásodpercek.
  • Nem lehetséges kiszámítani ilyen időtartamot (még elméletileg sem) a jövőre vonatkozóan, ha az 6 hónapnál nagyobb távban előre mutat.
  • Ugyanez igaz egy számítógépnek adott feladatra, ha az több, mint 6 hónapra előre mutat.

Ez utóbbit ki lehet védeni azzal, ha a számítógépek nem az UTC-t használnák fel rendszeridőnek (jelenleg ez a bevett gyakorlat), hanem olcsó GPS vevőket használnának erre a célra. A GPS időből egyszerűen számítható az UTC idő. Ugyanígy a TAI is használható lenne rendszeridőnek, mivel a TAI mindig a GPS előtt jár 19 másodperccel.

A GPS időn alapuló rendszerre példa lehet a CDMA, amit USA-beli mobiltelefon-rendszerekben használnak.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://azoratortenete.blog.hu/api/trackback/id/tr162573032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása